Önzés, vagy öntisztelet?
Az önzés a mi kultúránkban egyértelműen negatív csengésű, rosszízű fogalom. Önzőnek tartjuk, aki csak magára gondol, önös érdekeket tart szem előtt, saját céljaira figyel és más szempontjai, érdekei nem érdeklik.
Valóban szereted, vagy csak együtt élsz vele?
Mit tennél akkor, ha a párod- akivel évtizedek óta együtt élsz – elhanyagolna, nem törődne veled és semmibe venné az igényeidet?
Hogyan tegyük magunkat boldogtalanná? Íme hat jól bevált módszer!
Sokat beszélünk, írunk és gondolkodunk a boldogságról, miközben a boldogtalanság kérdését méltatlanul elhanyagoljuk.
Az Ön fejében is ott nyüzsögnek az ANG-ok?
Az ANG (azaz automatikus negatív gondolat) legfontosabb tulajdonsága, hogy automatikus. Ez azt jelenti, hogy egyszerűen csak úgy eszünkbe jut egy helyzetben, vagy egyes emberekkel kapcsolatban.
Hazudj önmagadnak a múltadról és boldogtalan lesz a jelened!
Most lássuk a hat leggyakoribb pszichés mechanizmus közül -amelyekkel boldogtalanná tesszük önmagunkat – a másodikat: a múltunkat és ennek „kreatív felhasználást” érzelmeink befolyásolására.
Mi lesz, ha...? Önbeteljesítő jóslatok, szorongások, sorskönyvek!
Ahogyan múltunk felhasználásával boldogtalanná tehetjük jelenünket, úgy a jövőnk is alkalmas ugyanerre a célra.
"Bezzegmások" - Valótlan világ
Hasonlítsd magad másokhoz és garantáltan rosszul érzed majd magad a bőrödben! Íme 4 jó ok, amiért érdemes abbahagyni önmagunk összehasonlítását „bezzegmások”-kal!
Játszmák, melyek pokollá teszik emberi kapcsolatainkat!
A játszma egy kommunikációs játék, aminek azonban a fele sem tréfa! Ha Ön már elmúlt 10 éves, akkor biztos lehet benne, hogy már számtalan játszmában vett részt, akarva-akaratlan.
A problémák felnagyításának művészete
Vannak napok, amikor úgy érezzük, jobb lett volna ágyban maradni. Vannak időszakok, amikor halmozódnak a rossz dolgok és úgy gondoljuk, ennél rosszabb már nem is lehetne. Pechsorozat? A véletlenek összjátéka, vagy minden összeesküdött ellenünk?
Eldöntötted, mégsem sikerült? Íme a sikeres változás titka!
Az akaraterő mítosza mélyen él a köztudatban legyen szó a túlsúllyal való küzdelemről, a dohányzásról való leszokásról, vagy bármely saját döntésen alapuló változási kísérletről.
Ezek a gondolatok keserítik meg az életedet!
Mindannyiunk fejében vannak olyan gondolatok, melyek alapvetően befolyásolják döntéseinket és viselkedésünket. Ezek a gondolatok ráadásul nem pusztán gondolatok, erős érzelmi töltéssel bírnak és hatással vannak énképünkre, önértékelésünkre.
Hogy beszélsz te magaddal? - A belső beszéd hatása az önértékelésre
„Hogy beszélsz te velem?” – Hányszor mondtuk ki, vagy csak gondoltuk – mert kimondani nem lehetett – ezt a kérdést, amikor valaki megalázóan, lenézően, sértőn, tiszteletlenül beszélt velünk, esetleg minősített, becsmérelt bennünket. Természetes igény, hogy emberi módon beszéljenek velünk, a kérdés csak az, hogy mi magunk megfelelünk-e ennek az elvárásnak!
Ki mered mondani, mit szeretnél?
Vágyom valamire! Szeretnék valamit megkapni, elérni, amihez azonban egy adott partner együttműködése szükséges. Egyértelműnek tűnik, hogy ilyen esetben kérek, vagy kérdezek
Lépj be a komfortzónádba!
A médiában és a közbeszédben is egyre gyakrabban tűnik fel a „Lépj ki a komfortzónádból!” felhívás. Sőt sokan már újévi fogadalomba foglalják, hogy kilépnek ebből a zónából, akármi legyen is az, mert ott várnak a felemelő új lehetőségek, a siker, meg a csillogás…vagy mi?
Valóban fejben dől el? Gondolkodásunk a pszichológiai immunrendszerünkre is hat!
Pszichológiai immunrendszerünk egyik alappillérét jelenti gondolkodásmódunk, az ahogyan a világot, külső környezetünket észleljük felfogjuk és értelmezzük. A gondolkodás bizonyos jellegzetességei segítenek abban, hogy megküzdjünk nehéz élethelyzetekkel. A gondolkodási hibák ezzel szemben még a semleges, veszélytelen, vagy akár pozitív körülményeket, eseményeket is stresszforrássá változtatják. Lássuk, miért igaz Henry Fordnak mondása, miszerint “Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.
Így erősítheted a pszichológiai immunrendszered!
Korábbi írásaimban a pszichológiai immunrendszert alkotó olyan tényezőket mutattam be, mint a racionális gondolkodás, a kontrollérzés, vagy a koherencia. Az öntisztelet szerepe is kiemelkedő, ami önmagunk „gondozását”, az önjutalmazást jelenti. A pszichológiai immunrendszernek azonban az is fontos része, ahogy megéljük viselkedésünk hatását a világban, ahogyan viszonyulunk saját fejlődésünkhöz, és az önmegvalósításhoz.
Az életed már csak egy túlélési gyakorlat? Ez lehet az oka!
Egyre többen érzik azt, hogy az életük csatatér és napjaik túlélési gyakorlattá változnak: „legyünk túl rajta”, „csak éljük túl ezt a napot/hetet/hónapot”! Emögött persze dereng egy kimondott, vagy kimondatlan illúzió: „Majd, akkor..ha! Majd, ha meglesz a lakás, az autó, a jobb állás, majd, ha megtörténik a csoda, akkor minden más lesz. Persze, ha megtörténik a csoda, akkor újabb „majd”-ok következnek és folytatódik a túlélési gyakorlat! Ellenben ha a csoda elmarad, amikor már a „majd” is eltűnik, akkor már tényleg csak a túlélés mozgat. Éljük túl az életet? Elvárások, kötelességek és a szorongások! Vagy lehetne ezt máshogy is csinálni?
Hogyan tartósítjuk önbizalomhiányunkat?
Kézenfekvőnek tűnik, hogy a sikerélmények növelik önbizalmunkat az élet egy-egy területén. Ennek ellenére gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik sikeresek, tehetségesek, mégis csekély az önbizalmuk.
Heuráka! Problémamegoldás kreatívan!
A kreativitásról a művészek és feltalálók, a borzas hajú zsenik jutnak eszünkbe, pedig kreativitás mindenkiben van és az élet szinte minden területén hasznát vehetjük ennek a képességnek. A problémamegoldás is gyakran igényel némi találékonyságot: egy új megközelítéssel a bonyolult hirtelen egészen egyszerűvé válhat.
Minden 5. emberre jellemző! Lehet, hogy Ön is szuperérzékeny?
Egy zsúfolt bevásárlóközpont kész rémálom, zavarják a hangos – vagy akár a halk, de folyamatos -zajok, azt sem érti, hogy egy étteremben miért kell szólnia a rádiónak? Bosszantja, ha sok dolgot kellene csinálnia egyszerre és rendszerint elsőként hagyja el baráti összejöveteleket, vagy munkahelyi bulikat? Lehet, hogy Ön is a szuperérzékeny emberek közé tartozik, ahogy – a vizsgálatok szerint – minden 5. ember.
A szuperérzékenység napos oldala
Múlt héten a szuperérzékenységről írt bejegyzésem kapcsán sokan magukra ismertek, de – a hozzászólások alapján úgy tűnik – jó páran érzékenységük csak a negatív oldalát ismerték fel. Tagadhatatlan tény, hogy a szuperérzékenység korlátokat is jelent, és olykor megnehezíti a mindennapi működést, pont ezért érdemes tisztában lenni azzal is, milyen sok előnnyel jár ez az adottság. A teljesség igénye nélkül megkerestem azokat a jellemzőket, amelyeket én – szuperérzékeny emberként – megélek, és amelyeket a hozzám fordulóknál is megtapasztaltam.
A befolyásolás apró trükkjei
Önnel is előfordult már, hogy egy beszélgetés során olyan döntést hozott, mely ellenkezett eredeti elképzelésével, vagy csak épp olyan véleménnyel értett egyet, mely alapvetően nem illik az értékrendjébe?
A profi konfliktuskezelők 5 tulajdonsága
A konfliktushelyzetek részei mindennapjainknak, de jelentős egyéni különbségek lehetnek abban, ki hogyan boldogul ezekkel a helyzetekkel. Konfliktusaink kimenete nem a véletlenen múlik és nem is szerencse kérdése. Sőt, maga a konfliktuskezelés képessége sem egy egytényezős képesség, hanem több alapkészségünk eredménye. Íme az 5 legfontosabb tényező, amely meghatározza, mennyire kezeljük profin a konfliktusainkat!
Ön mennyire ismeri a gyermekét? Válaszoljon 3 kérdésre, ha szeretné tudni!
Az, hogy ismerjük a gyermekeinket pont olyan természetes, mint hogy ismerjük saját magunkat. Ez a megnyugtató hit egészen addig tart, amíg egyszer csak váratlanul- és gyakran nem a legkellemesebb módon – kiderül, hogy annyira azért talán mégsem, legyen szó akár a gyermekünkről, akár saját magunkról!
Haragudhatunk-e a szüleinkre?
Haragudhatunk-e a szüleinkre? Egyszerűnek tűnik a kérdés. Biztos sokan rávágják, hogy persze és legalább ugyanannyian, hogy dehogy! Nincsen jó és rossz válasz, de mindkét válasznak megvannak a maga következményei és sok felnőtt ember küzd ezekkel a következményekkel nap, mint nap.
Pán-Péter szindróma
A 30-as generáció egyre több tagja él úgy, mint a 20 évesek. Ha ez a szám növekszik, akkor valóban eljöhet az az idő, amikor a 30 lesz az új 20, vagy csak áltatjuk önmagunkat? Mit jelentenek számunkra a számok, ha életkort jeleznek? Városi legendák, XXI. századi mítoszok, vagy valóban annyi idősek vagyunk, amennyinek érezzük magunkat?
Énképvédő hazugságaik
Előfordult már veled, hogy tévedtél, rosszul emlékeztél valamire, vagy elkéstél egy fontos találkozóról, majd ezt követően elszántan bebizonyítottad, hogy mégis igazad volt, és nem te késtél, hanem a másik emlékezett rosszul az időpontra? Te mikor hazudtál utoljára?
A baj nem jár egyedül?
Vannak napok, amikor úgy érezzük, jobb lett volna ágyban maradni. Vannak időszakok, amikor halmozódnak a rossz dolgok és úgy gondoljuk, ennél rosszabb már nem is lehetne. Pechsorozat? A véletlenek összjátéka, vagy minden összeesküdött ellenünk? Esetleg rajtunk is múlik?